Pont egy éve ilyenkor egy fantasztikus karácsonyi vásáron vettünk részt. Volt ott minden, amitől egy karácsonyi vásár karácsonyi vásár. Óriási, feldíszített fenyőfa, körülötte kisvonat, viháncoló gyerekekkel. Árusok, mindenféle portékával. Mosolygós mikulások. Ünnepi dekorációk, fények. Igazi német sültkolbász óriási bagettben, mézes sütemény, jó fűszeres forralt bor. És rengeteg vidám ember, akik ettek-ittak, nevetgéltek, vásárolgattak. Egyedül a hó hiányzott, de ez a 25 fokos hőmérséklet mellett nem is lehetett reális elvárás. Másik érdekes dolog, hogy a hazafelé út végig egy izzósorokkal feldíszített pálmafa sétányon vezetett. Messze a távolban pedig toronyházak világítottak.
Ez a vásár ugyanis Dubaiban volt.

Évek hosszú során át a karácsony előtti kapkodós időszakban mindig eszembe jutott, hogy mennyire jó lenne egyszer elutazni, és külföldön tölteni az ünnepeket. A tavalyi évben ez sikerült is, mivel a munka miatt ezt az időszakot nem tudtuk itthon tölteni, így a karácsony is és a szilveszter is Dubaiban ért minket.

Egy héttel karácsony előtt érkeztünk vissza az Emirátusokba Magyarországról. Kissé elárvultan álldogáltunk kettecskén a lakásban, hiszen eddig az ünnepi időszak mindig a családról, barátokról, nagy vacsorákról, találkozásokról szólt. Elhatároztuk, hogy ahogy csak tudjuk, széppé tesszük az ünnepet magunknak. Már másnap reggel elindultam beszerző körútra, hogy karácsonyi dekorációt, süteményekhez alapanyagot szerezzek. Az volt a terv, hogy megpróbálunk hagyományos módon ünnepelni, kicsi karácsonyfával, bejglivel, töltöttkáposztával. Itthonról vittünk némi bort, karácsonyi fűszerkeveréket, meg egy izzósort…a többi dolgot helyben kellett megvásárolni.

Ebben az időszakban -az itthoniakhoz hasonlóan- az összes dubaji pláza csillogó ünnepi díszítést kap. Karácsonyi zene szól, vásárolgatnak az emberek, rengeteg helyen lehet karácsonyfadíszeket, egyéb lakásdekorációkat, gyertyákat, mécseseket venni. Az éghajlati adottságok miatt a műfenyő a divat, bár egy helyen láttam igazi fenyőket- horror áron. Beszereztem egy pici fát, és apró díszeket hozzá, rátettem az izzósort, és kész is volt a karácsonyi hangulat. Megvettem a vacsorához való halat, zöldségeket, és megsütöttem a bejgliket is. Muszáj volt alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, ezért kókuszos és pisztáciás bejglik készültek, ugyanis az Emírségekben nem lehet mákot kapni (bevinni is tilos), és nagyon úgy tűnt, hogy darált diót sem tudok szerezni. Készült töltött káposzta, azaz töltött szőlőlevél is, mivel nehézségekbe ütköztem a savanyított káposztalevelek beszerzése során.

A szenteste napján a sok futkosást, bevásárlást a tengerparton pihentem ki, ez szintén nagyon furcsa volt. Közel harminc fok, tűző napsütés, fürdés a tengerben, majd indulás hazafelé, készülni a karácsonyi vacsorához. A menü végül a következő volt: előételnek sajtválogatás különféle fantasztikusan finom sajtokból. Utána sült hal és grillzöldségek. Zárásképp bejgli, és tokai aszú. Vacsora után pedig az erkélyről bámultuk a város fényeit, miközben újra koccintottunk karácsony alkalmából.

Most itthon vagyunk, és készülünk az ünnepekre. A konyhában sürgés-forgás, vanília és fahéjillat, készülnek a finom falatok. Az udvaron egy igazi, óriási fenyő várja, hogy feldíszítsük. Csomagoljuk az ajándékokat. És a legjobb, hogy a holnap esti vacsoraasztal nem két személyre lesz megterítve!