Tavasszal, a teljes kijárási tilalom idején volt alkalmunk böngészni az Emírségek térképét, olvasgatni különböző utazós blogokat, tervezgetni, hogy ha majd valamikor elhagyhatjuk a lakást, akkor elmegyünk ide és ide, no meg emide is. Egyszercsak eljött a mi időnk, a Kormányzat szép lassan feloldotta…

Repülőbolond munkatársammal terveztünk elautózni sört venni egy másik emirátusba. A sör ott jóval olcsóbb, mint Dubajban - és a napnál is világosabb, hogy megéri nyolcvan kilométert autózni sörért. Kérdeztem, hogy hova megyünk? - válasz: a repülő mellett van az italbolt. Milyen repülő? - kérdeztem.…

 -Hétvégén megnézzük a flamingókat? -Hangzott el a kérdés egy nap, amikor már pár hónapja Dubajban éltünk. -A miket? Élnek itt flamingók, a milliós nagyvárosban…? Utána olvasva a dolognak, igen, így van. Dubai részben -a tengerhez közel eső területein -mocsaras, beljebb, a sivatag felé homokos…

Repülővel?! Soha! Ezt annyian hallhatták tőlem az elmúlt években, ahány emberrel csak beszélgettem utazások, esetleges úticélok említése során. A gondolatától is irtóztam...nyugodtan mondhatjuk, hogy már a repülés említésére is levert a víz. Néhány rövidebb -családi nyomásra történő- repülős…

Sokszor lehet hallani, hogy a vírust Magyarországra a külföldiek hordják be. Nem egy ismerősünk van, aki már könnyeket is hullatott értünk, mert mi "vörös zónában" élünk - "Úristen, mi lesz veletek?" Nem így érezzük.

Egy éve élek - élünk a feleségemmel Dubaiban. Barátok mindig kérdeznek bennünket - meséljetek, milyen. Két iPhone-nyi háttértárat elfoglaló képen keresztül viszont nem lehet visszaadni, amilyen élmények érnek. Mindenkinek elmesélni mindig ugyanazt - sok minden kimarad, más dolgokból meg csak az jön…